Szövetkabátokat ideje elővenni; közel a nukleáris tél

Vajon mennyivel különbözik az iraki háború (2003-tól) a mostani ukrajnai háborútól (2022-től)?

Felhördült a világ irak esetében, hogy terror, aggresszió, szuverén állam elleni példátlan beavatkozás, stb.? Szankció alá vetették USA-t? Lefoglalták amerikai milliárdosok vagyonát? Kitiltották USA székhelyű vállalatokat az egyes országokból? Kijelentették sokan, hogy innentől kezdve nem hajlandóak a dollárt fizetőeszközként elfogadni?

Nem emlékszem ilyesmikre. És persze lehet azért sem, mert mi az USA szövetségi rendszerében vagyunk (a Euro-atlanti buborékban), voltunk benne (felhördülés volt...). Bár a NATO tagság nem kéne, hogy ezt jelentse.

Most pedig ott tartunk, hogy az USA úgy tűnik eltökélt, hogy fegyveres dominanciával kíván úrrá lenni azon a helyzeten, hogy Kína és mellette Oroszország és még jó pár (korábban kizsigerelt (lásd A háttér)) nemzet nem hajlandó ezt az USA szövetségi rendszert egyeduralkodónak elfogadni.

Oroszország ellen proxy háborút folytat, Kínát meg körbe veszi minden féle szövetségi, fegyveres létesítményekkel, és provokál Tajvannal.

De hogy ez kiknek az érdekét szolgálja? Ettől biztonságosabb hely lesz a Föld? Mitől fél az USA? De tényleg mitől? Hogy a Kínaiaktól rosszabb lesz az élet Észak-Amerikában? Hogy azt kell látnia a wikipédián, hogy csak GDP-ben a 2.? És akkor mi van? Ha nagyobbak lesznek a Kínaiak, akkor jöhet az invázió? Vagy mire gondol az USA vezetés/politikai/gazdasági elit? Hogy a kínaiak azt mondják majd, hogy

"Jaj, jaj drága amerikai testvéreink, bocsánat, hogy fejlődtünk gazdaságilag, technológiailag, társadalmilag, és ez már-már pimaszul nagy mértékű, megígérjük, hogy visszaveszünk, visszaesünk, elkezdünk hanyatlani, hogy ne sértse jelenlétünk az amerikai érdekeket."

Mi a f**-t akar USA? Normálisak ezek? De tényleg? 

Persze, ha úgy értelmezzük a társadalmakat / országokat, mint entitásokat, akkor jól kirajzolódik a kép, hogy kb. az 4 évesek szintjén vagyunk (mindannyian) ezzel a nemzetállami magatartással. Sok elemző hivatkozik is erre a világpolitikai helyzetre, mint a homokozóra (Jeffry Sachs, Horváth Levente (Salát Gergelyt idézve)), ahol már nem csak egy nagy gyerek van, aki ha akarja elveszi az összes gyerek lapátját, hanem több. Mivel a környéken nincs szülő (mondjuk isten, aki beavatkozik), akkor konfliktus esetén

A) indul a bunyó, 

B) a gyerekek bölcs belátása (diplomácia) segít, hogy felül emelkedjenek ezen a ki az erősebb kérdésen.

Mert legalább is látszatra nem az a kérdés, hogy jut e lapát mindenkinek. Látszatra...ahogy a háttér történetben leírom, sajnos azért nem olyan egyszerű a képlet.

A lényeg, hogy most szemtanúi vagyunk ennek a gyerekes viselkedésnek globális vagy legalább is regionális szinten. 

USA mondja, és mondatja a többi szövetségessel: 

"Mi erősebbek vagyunk!" 

Oroszok mondják: 

"Akkor jön az atombomba...de nyugi, ez csak egy piciri atombomba (olyan kis cuki taktikai)."

USA mondja, és mondatja a többi szövetségessel: 

"Mi vagyunk az erősebbek, nem ijedünk meg a kis atombáitoktól; nekünk is van (kicsi, nagy, közepes... amilyet csak szeretnétek)."

Oroszok:

"Háát jó, lássuk ki nevet a végén! Elvégre van nekünk is nagyobb atombombánk (is... meg hiperszónikus hordozórakétánk, egyet pislantasz, és már ott figyel az arcodba)."

Szal az emberi természet sajnos ilyen, hogyha fokozatosan következik be a baj, akkor már fel se kapjuk a fejünket. DE EZ VÉGTELENÜL PRIMITÍV ÉS HIHETETLENÜL VESZÉLYES JÁTÉK, AMI A SZEMÜNK LÁTTÁRA MEGY VÉGBE. Ha belekényszerítjük a másik felet az ostobaságba, bármelyik oldalról is nézzük, akkor egy olyan korszak jön, ahol már az atombombák is "elfogadott" részei lesznek a harcviselésnek.

"Jaa, ez csak egy taktikai atombomba. Nem kell pánikolni!"

 

Ébresztő! Erről a vonatról nem lehet leszállni. Ha elkeresztelünk egy atomfegyvert taktikainak, attól még az atomfegyver! És akkor mi lesz? Folytatódik tovább ez a fajta "párbeszéd"?

USA mondja, és mondatja a többi szövetségessel:

"Atomot használtatok, ezért még több fegyvert adunk Ukrajnának, és a környékre mi is atomfegyvereket telepítünk."

Oroszok: 

"Huppsz! Ledobtunk most egy picit nagyobb atombombát, de nyugi ez is csak 'taktikai' volt! Picit eltaktikáztuk magunkat."

Biztos ismerős, amikor a gyerek civakodás tárgya, a játék, konkrétan megsemmisül/tönkre megy. Ukraját lenullázuk teljesen, és akkor majd csak visszavonulnak az oroszok? Vagy legalább nem mennek tovább, mert egy füstölgő, sugárfertőzött sitthalmot minek birtokolni? És akkor végre meg lesz az áhított pufferzóna? Ez a cél? Vagy elkezdünk taktikai atomfegyvereket átadni az ukránoknak is?

Itt nem lesz győztes meg vesztes fél. Itt mindenki veszít. Morálisan biztosan mindenki megsemmisül. És akkor még el se értünk Kínához...

De akkor mi a megoldás? Hagyhajtuk az agresszort agresszorkodni? Az amerikaiakat hagytuk eddig (Afganisztán, Irak, Vietnám, stb.). Az oroszok sem állnak meg, az szinte biztos (lásd Grúzia, Csecsenföld).

3 a magyar igazság; három Einsteinnek tulajdonított mondás jut eszembe:

"Két dolog végtelen: az univerzum és az emberi ostobaság; az univerzumban nem vagyok biztos."

"Nem tudom milyen fegyverekkel fogják vívni a III. Világháborút, de a IV.-ket kövekkel és botokkal fogják."

"Nem tudunk azzal a gondolkodással megoldani problémákat, amellyel létrehoztuk őket."

Az utolsó idézet, talán segít megérteni, hogy miért nincs jó megoldása a fentiekben boncolgatott problémára. Mert végig ugyan abban a gondolkodási sémában vagyunk benne. 

"Úgy kezdődött, hogy ő visszaütött"

"Az erősebb kutya kefél.",

"Az elrettentés, a fegyverkezés előzi meg a háborús konfliktusokat"

Stb. 

Ez az ősi ember vagy inkább állat, illetve a 4 éves gyerek működési, gondolkodási mechanizmusa.

Ezt meghaladni akkor tudjuk, ha látjuk a sokkal nagyobb képet. Mi a közös érdek? Persze a béke, de jelenleg a békét fegyverekkel tartjuk fent. Nem ilyen fajta békére gondolok.

Benne vagyunk egy globális ökológiai krízisben, amelyet csak közös együttműködéssel fogunk tudni megoldani. Itt a potyautas magatartás, az önzés, az erőszak, a közlegelők vagyis a Föld tragédiájához vezet.

Az együttműködés meg eljutathat a fenntartható jövőbe, jelenbe.

Valószínűleg sokan erre zsigerből rávágnák, de hogy az emberi faj ilyen. Igen! Ilyenek vagyunk. Ezért tartunk itt, mert az önzés előbbre van MÉG az együttműködésnél. De a Föld betelt, és rajtunk kívül is szeretne éldegélni pár milliárd (a 16-odikon) élőlény. Velük is együtt kell működnünk.

Persze ez csak egy vélemény.

A háttér

Onnan érdemes kezdeni szerintem (globálba), hogy a Föld természetes erőforrásait gyorsuló tempóban feléljük. Egyre több az ember és egyre kevesebb a fóka. Ezt a "állítást" legalább 2 széleskörben elterjed tudományos módszertan támasztja alá. Az egyik az ökológiai lábnyom, a másik a bolygó határai. Nos, ezekből annyira egyértelműen kiolvasható, hogy k* nagy baj van, hogy a politikai és gazdasági elit egy dolgot tud tenni: figyelmen kívül hagyni a rövid és hosszú távú tervezésben is. Természetesen látszat tevékenységek vannak. Például ilyen a Net Zero 2050. A probléma az, hogy amióta globális környezeti / természeti válság napirenden van a tendenciák éppenséggel romlottak. 

• Lehet, hogy csak nem kéne ennyit pofázni róla és megjavulna minden?
• Vagy végre használni a vákumenergiát?
• Vagy tényleg csak ki kell fehéríteni jobban a felhőket (mint egy kifestő könyvben), és megoldódik a probléma?

Az emberi kreativitás határtalan, csak pont ezért vagyunk ekkora bajban...mert amikor azt hittük, hogy kitaláltunk vmi zseniálisat, lásd gőzgép, lásd műanyag, lásd műtrágya, lásd atomenergia, lásd belső égésű motor, stb., hosszú távon mindig kiderült, hogy saját magunkat lőttük zseniálisan lábon.

És amikor ezzel kellene szembesülnünk végre, hogy "ácsi, nem jó irány", akkor mindig találunk vmi magyarázatot, leginkább felelőst, bűnöst, hogy ki tehet róla. Nem lehet az, hogy mi emberek, akik felülemelkedtünk a természeten, ennyire primitívek legyünk, hogy nem vagyunk képesek fenntarthatóan élni ezen a bolygón. Nyilván az olajlobbi, a pénzvilág, a politika, a választók, a kínaiak, az amerikaiak, a nyugat, a kelet (észak, dél), a fejlődők, a fejlettek, a fehérek, a sárgák, a gyíkemberek, az arabok, a zsidók, az ufók...tehetnek róla. Mindenki, aki nem mi vagyunk. Vagy bemagyarázzuk, hogy tulajdonképpen ez a fenntartható, amit csinálunk, és akkor nincs is gond. 

Háát, ez a megközelítés még nem nagyon oldott meg egyetlen problémát sem, maximum eszkalálta.

De ha nem csak a felszínt kapargatjuk, akkor beláthatjuk, hogy egy (zárt földi ökoszisztémában) végtelen növekedésre épülő globális gazdasági rendszer legalább annyira ellentmondásos, mint amikor fegyverekkel biztosítjuk a békét → minél több a fegyver annál nagyobb a béke?! Ha végre mindenkinek lesz atomfegyvere, akkor beköszönt a világbéke, nem igaz? Egészen addig amíg nem lesz egy még újabb szuperferver, amivel az atomhatalamakat el lehet pusztítani...lásd fent.

A lényeg (szerintem): az emberek, illetve az emberi közösségek nem racionálisan viselkedő egységek (entitások). Hiába hisszük azt, hogy feltaláltuk a matematikát, és matematikai modelleink sok területen egészen pontos előrejelzéseket tudnak adni – feldobunk egy követ és leesik, az univerzum gyorsulva tágul, stb. – a komplex rendszerekkel, mint a földi ökoszisztéma, a társadalmak, a globális gazdaság, stb., nem sokat tudunk kezdeni, legalábbis egyenlőre.

A végtelen növekedési kísérletünknek mindenesetre jól kikövetkeztethető eredménye, hogy előbb-utóbb tényleg elfogynak azok a természetes erőforrások, levegő, víz, termőföld abban a formájukban, amelyben az emberi élet számára szükséges. Vagyis az ideológiai és egyéb okokra visszavezethető háborúk mögött egyre jobban érteni fogjuk az erőforrásokért vívott küzdelmet. 

Ehhez viszont be kell látunk azt az egyszerű, de annál inkább sokkoló összefüggést, hogy minél inkább fejlett egy ország gazdasága, annál kevésbé fenntartható (épp ezért a fejlett szó nagyon-nagyon-nagyon cinikus kifejezés). Az ökológia lábnyom elemzése erre egyértelműen rávilágít. A "nyugati" fejlett demokráciák, az elmúlt évszázadokban lényegében kizsákmányolták a világ különböző területeinek erőforrásait. Akkor ez volt a "természetes", hogy akinek erősebb a hadserege az viszi a lóvét, pontosabban az ásványkincseket, a nyersanyagokat, a félkész termékeket, műkincseket, stb. Most ezek a "fejlett" demokráciák, az egységes emberi jogok és értékek szószólói...DE, ha már nem is annyira katonailag, inkább gazdasági eszközökkel ugyanúgy kizsákmányolják a világ különböző területeit. Ráadásul a rendelkezésre álló erőforrások csökkenése miatt potenciális konfliktusok egyre csak szaporodnak.

Anélkül, hogy belemennék a részletekbe, érdemes utána olvasni ezeknek: banán, pálmaolaj, kőolaj, kávé, stb. Szinte bármi, amit a "fejlett" nyugati államok nagytételben vásárolnak a "fejletlen, fejlődő" államoktól, abban benne van kisebb, nagyobb, vagy óriás mértékben a kizsákmányolás "demokratikus" formája. Illetve minden, ami környezeti terhelés azt meg megpróbáljuk kihelyezni az  ilyen "fejletlen, fejlődő" államokba. De ugye a banánról, amit megveszünk és megeszünk, nem kell tudunk, hogy mennyi vér és kizsákmányolás "tapadt" hozzá...nyugtassuk magunkat azzal, hogy ugyan olyan mintha helyi almát, vagy paradicsomot vennénk. Ezeket a háttér sztorikat nyilván nem ismerjük, és nem is akarjuk nagyon. Benne vagyunk a saját kis nyugati buborékunkban. Legalább is Magyarország azzal, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz csatlakozott ehhez a "fejlett" "demokratikus" közösségéhez. DE...sajnos mi vagyunk a rossz oldalon. A kizsákmányolók mi vagyunk. Csak amióta átcímkéztük ezt a viselkedési formát piacgazdaságnak imperializmus helyett, azóta talán nem sérti annyira a globális közösséget.

És akkor hogyan jutunk el a nukleáris télhez?

USA a főgonosz (erre van egy kifejezőbb vulgáris szó is). És itt lássuk azt is, hogy ez nem fekete-fehér történet...az USA állampolgárai nem gonoszok, nem kizsákmányolók, sokuk valószínűleg teljesen figyelmen kívül hagyja, amikor beül a "kis" SUV-jába, azzal mennyit árt az ökoszisztémáknak, és a globális politikai egyensúlynak. DE attól, hogy kvázi a világ első számú gazdasága, meg hogy kvázi megnyerték a II. Világháborút, valamiért úgy viselkedett az USA, mint entitás, hogy neki mindent szabad, és ha mások is így akarnak viselkedni – aki nem szövetséges – azt el kell tiporni. Na hát ez nem vezet sehova, többek között, azért sem, mert ez példát mutat minden más államnak (Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea, stb.). Ebből meg következik:

1. durván fel kell turbózni a gazdaságot...bármi áron (ami fenntarthatatlan növekedés, energia és anyaghasználattal párosul (kihasználva a nálam "fejlettelenebb" országokat))
2. mindig a saját érdekeimet kell néznem elsőként (Jamaica a jamaicaiaké)

És tulajdonképpen, akik ezt a logikát követik, szembe találják magukat egymással. USA meg úgy tűnik kitart amellett, hogy amit nekem lehet, azt nektek nem.

Ahogy írtam, ebből csak az lehet kiút ha a közös célokat helyezzük az előtérbe.