2019. január 13., vasárnap

Az őrület határán - Kemikáliákat a légkörbe?

Új sorozat indul a Világköztársaság blogon "Az őrület határán" címmel. Azokra az írásokra reflektálok, amelyek írói illetve értelmi szerzői úgy gondolom a józan észt a polcra tették.

Íme egy példa:

Vakmerő megoldással lassítanák a globális felmelegedést

Hol máshol születhetnek elborult ötletek, mint a csúcs egyetemeken, jelen esetben a Harvard és a Yale Egyetemen. Azért jó ilyen egyetemeken kutatóként dolgozni, mert akkora a presztizse, hogy a nagyközönség vélhetőleg arra gondol, hogy mégsem lehet teljesen baromság, amit egy ilyen egyetem kutatója állít.
A cikkből persze kiderül, hogy a leírtak csak elmélet - mi más lehetne. Az őrület az egészben, hogy az ilyeneket publikálva mégis csak azt az érzetet keltik a társadalomban, hogy technológiai megoldásokkal fájdalommentesen megoldható a klímaváltozás problémája. Nem kell aggódni, majd a geomérnöki megoldások helyre teszik a bólygó felborult egyensúlyát. 
Márpedig ez iszonyatosan nagy felelőtlenség. Lássuk be, egy ilyen tudományos publikációt, mely azt állítja, hogy kb. 20 km magasságban nagy mennyiségű szulfát részecskét kibocsájtva a légkör visszaverné a napsugárzás egy részét, egy ilyen elmélet kísérletileg leellenőrizhetetlen. Szimulációs modelleket lehet gyártani, de hogy a valóságban mi lenne, ha megvalósulna az kiszámíthatatlan, pláne hosszútávon. Vagyis vagy bejön vagy nem. A mellékhatások pedig ismeretlenek, mert ugye azzal az ilyen elméletek nem is foglalkoznak.

Valószínűleg az elborult tudományos elgondolásokra reflektálva születhetett a World Jump Day (Az ugrás világnapja) kezdeményezés. A szerzők ebben az esetben is egész hihető megoldással álltak elő: ha egy megadott pillanatban 600 millió ember ugrik egyszerre a nyugati félgömbön, akkor a Föld kitér és új picit módosított pályára áll a Nap körül, amely megszünteti a globális klímaváltozást.

2019. január 1., kedd

A zöld fordulat?

A világpolitikát nézve nem nagyon látszik a zöld fordulat. Európában (itt Magyarországon) a németekről hallani, hogy van egyáltalán zöld párt.
Ki hallott vajon Jill Stein-ről? Hogy mennyire sikeres volt a 2016-os USA beli elnök választáson? Valószínűleg nem sokan, mivel (a wikipedián olvasható szócikk szerint) nagyjából 1%-os támogatottsága volt.
Ez alapján megbecsülhetjük, hogy hogyan is áll a Zöld Párt és a zöld mozgalom az USA-ban. És hát ugye Kínából, Indiából és a világ egyéb tájairól sem jönnek egyenlőre olyan hírek, hogy nagyon erős és meghatározó zöld mozgalmak lennének.

Talán a 2019 lesz a fordulat éve!

2018. május 15., kedd

Dokumentum film a klímaváltozásról a National Geograpy gondozásában - főszerepben Leonardo Di Caprio

Már másfél éves, de egyre inkább aktuális a film, mert úgy néz ki tovább toporgunk, mint ameddig a takarónk ér.


Az angol verziót már nem találom, remélem ezt nem fogják lekapni a világhálóról...

2018. március 29., csütörtök

Légszennyezés - avagy miért fontosabb, hogy autózhassunk, mint az hogy jó levegőt szívhassunk?

Ugye erre nehéz a válasz. Kocsival mégis csak konfortosabb az élet. Elvisszük a gyereket az oviba/iskolába, aztán húzunk dolgozni. De ugye így nem marad autó a feleségünknek / férjünknek, ezért 2 autó kell. De ehhez meg több parokoló hely, és több autó út...
Persze megoldás lehet, hogy rászokunk a dohányzásra és akkor már megnyugtathatjuk magunkat, hogy mégsem csak a szmog, ami miatt majd idő előtt feldobjuk a pacskert.
Akinek meg nincs autója és nem is dohányzik és neadj isten Budapesten él a belváros közelében, az meg nyugodjon bele, hogy ráfaragott.

Nos, a 444-en elég alapos írás olvasható a problémáról:

Minden hatodik magyar a légszennyezés miatt hal meg korábban, változásra mégsincs sok esély

2018. január 12., péntek

Nyugati világkép avagy mit tudunk Ázsiáról és Afrikáról?

Mostanában szoktam elmegetni, hogy ha súlyos dolgokat akarsz látni, hallani menj el Kongóba (Kongói Demokratikus Köztársaság)! Ahogy egy elemzésben olvastam: "a sötétség legmélyén".  Afrika számos országa "büszkélkedhet" hasonló kaotikus viszonyokkal...és ott van még a Közép-afrikai Köztársaság is. Érdekes módon az egyértelműen nem köztársaságok is szeretik magukat nyugati mintára definiálni.
Az emberi élet útjának talán még nem a felén arra jutottam, hogy nyugati világképem van. Hogy mit is értek ezalatt? Íme egy kvíz, amit magammal játszottam.

Mondj néhány híres írót, aki nem magyar!
Honoré de Balzac, Thomas Mann, Giovanni Boccaccio, Milan Kundera, Gogol (a teljes nevét nem tudom fejből)

Kiválló, de akkor most mondj néhány híres írót. aki nem európai!
Jorge Luis Borges, Paulo Coelho, Mark Twain, Márguez (a teljes nevét nem tudom fejből)

Kiválló, de még mindig nem az igazi. Mondj néhány ázsiai írót!
Köhöm, köhöm...Asvagoza

Még!
Több nem jut eszembe.

Mondj nehény híres nem magyar egyetemet!
Sorbone, Harvard, Oxford

És most mondj néhány ázsiai, esetleg afrikai egyetemet!
Passz.

Rendben, akkor mondj egy jó Brazil filmet (ami nem az Isten városa)!
Isten városa. Ja bocs az nem lehet. Akkor nem tudok.

Akkor legalább monjd egy kínai filmet!
Tigris és a sárkány.
Az nem kínai! Egyéb?
Evés, ivás, férfi, nő.
Látom Ang Lee rajongó vagy, de ő tajvani és ez a film is.

Ez most egy nehezebb kérdés lesz: hogyan számolják az időt a kínaiak.
Ugyan úgy ahogy mi.
Te is tudod, hogy ez nem igaz. Arról már azért hallottál, hogy ők már 5000 év környékén járnak. És nyilván a hét fogalma náluk nem volt meg, amíg a nyugati civilizációval szorosabb kapcsolatba nem kerülte.
Á értem, szóval te se tudod a választ.
Nem bizony.



2018. január 8., hétfő

Mi van a demokrácián és a kapitalizmuson túl?

Érdemes lenne tisztázni, hogy mit is értünk demokrácián vagy kapitalizmuson. Persze könnyű felolvasni az értelmező szótárak vagy akár a wikipédia ide vágó szócikkeit.
Jelenleg nem tudjuk elképzelni a demokráciát kapitalizmus nélkül, vagy fordítva. A "nyugati" ideológia hajlamos a demokráciát, mint legfejlettebb társadalmi modellt leírni, és ebből következően a kapitalizmust is a szükségszerűen legjobb rendszernek értelmezni.
Sajnos mint a "nyugati" érdekszféra polgárai, amikor szeretnénk látni a demokráciát más "elmaradottabb" régiókban, akkor valójában a gazdasági érdekeinket szeretnénk érvényesíteni, mert a kapitalizmus, amiben legjobban tudunk üzletelni, az adott régió erőforrásait felvásárolni. Ilyen értelemben a demokráciánk kívülről nézve egy elnyomó rendszer. Az is ismert jelenség, hogy a nyugati demokráciák diktatúrákat támogatnak, mert az adott érdekek úgy kívánják. Semmiképpen nem állítható, hogy ennél jobb rendszer nem is létezhet.
Belülről nézve azt láthatjuk, hogy az állítás miszerint a demokráciában a nép gyakorolja a hatalmat közvetve, vagy közvetlenül, nem igaz. A demokrácia nagyjából beilleszkedik abba a rendbe, amelyet az emberiség történelme folyamán mindig is tapasztalhattunk, van egy hatalmat gyakorló szűk elit és alatta a nép. A demokráciában, ahogy például a királyságban is ameddig meg van a jólét, illetve megvan az ideológia, ami megmagyarázza, hogy az a jólét, amit a nagytömegek megélnek, addig nagyjából rendben mennek a dolgok.
A demokrácia ideológiának van néhány hozadéka a királysághoz képest, például szólás szabadság. A demokrácia ideológia fejlettebb a királyságnál abban, és talán ez az egyik legnagyobb vívmánya, hogy valóban elhiteti, hogy ez a legszabadabb rendszer, hogy az egyéneken múlik mennyire is demokrácia a demokrácia.

És hogy mi van ezen a típusú demokrácián túl?
Elsőként kellene egy jól hangzó nevet találni, mert a demokrácia szót teljesen elhasználtuk. Másod sorban érdemes lenne úgy megközelíteni, hogy hogyan működne az a rendszer, melynek nem az a lényege, hogy a politikai pártok és mögöttük álló érdekcsoportok megszerezzék, hanem meg osszák a hatalmat. Tehát összehasonlítva a mostani és a teoretikus jövőbeni rendszert:

A jelenlegi rendszerben (amit tévesen demokráciának hívuk) a lényeg, hogyan lehet megszerezni a hatalmat. 

A teoretikus ideális(abb) rendszerben lényege az lenne, hogyan lehet megosztani minél szélesebb körben a hatalmat.

2017. szeptember 11., hétfő

A függőség hatalma, a hatalom függősége


Elgondolkodtató előadás, mely talán segít értelmezni az emberi piramis csúcsán lévők gondolkodásmódját.