Mi van a demokrácián és a kapitalizmuson túl?
Érdemes lenne tisztázni, hogy mit is értünk demokrácián vagy kapitalizmuson. Persze könnyű felolvasni az értelmező szótárak vagy akár a wikipédia ide vágó szócikkeit.
Jelenleg nem tudjuk elképzelni a demokráciát kapitalizmus nélkül, vagy fordítva. A "nyugati" ideológia hajlamos a demokráciát, mint legfejlettebb társadalmi modellt leírni, és ebből következően a kapitalizmust is a szükségszerűen legjobb rendszernek értelmezni.
Sajnos mint a "nyugati" érdekszféra polgárai, amikor szeretnénk látni a demokráciát más "elmaradottabb" régiókban, akkor valójában a gazdasági érdekeinket szeretnénk érvényesíteni, mert a kapitalizmus, amiben legjobban tudunk üzletelni, az adott régió erőforrásait felvásárolni. Ilyen értelemben a demokráciánk kívülről nézve egy elnyomó rendszer. Az is ismert jelenség, hogy a nyugati demokráciák diktatúrákat támogatnak, mert az adott érdekek úgy kívánják. Semmiképpen nem állítható, hogy ennél jobb rendszer nem is létezhet.
Belülről nézve azt láthatjuk, hogy az állítás miszerint a demokráciában a nép gyakorolja a hatalmat közvetve, vagy közvetlenül, nem igaz. A demokrácia nagyjából beilleszkedik abba a rendbe, amelyet az emberiség történelme folyamán mindig is tapasztalhattunk, van egy hatalmat gyakorló szűk elit és alatta a nép. A demokráciában, ahogy például a királyságban is ameddig meg van a jólét, illetve megvan az ideológia, ami megmagyarázza, hogy az a jólét, amit a nagytömegek megélnek, addig nagyjából rendben mennek a dolgok.
A demokrácia ideológiának van néhány hozadéka a királysághoz képest, például szólás szabadság. A demokrácia ideológia fejlettebb a királyságnál abban, és talán ez az egyik legnagyobb vívmánya, hogy valóban elhiteti, hogy ez a legszabadabb rendszer, hogy az egyéneken múlik mennyire is demokrácia a demokrácia.
És hogy mi van ezen a típusú demokrácián túl?
Elsőként kellene egy jól hangzó nevet találni, mert a demokrácia szót teljesen elhasználtuk. Másod sorban érdemes lenne úgy megközelíteni, hogy hogyan működne az a rendszer, melynek nem az a lényege, hogy a politikai pártok és mögöttük álló érdekcsoportok megszerezzék, hanem meg osszák a hatalmat. Tehát összehasonlítva a mostani és a teoretikus jövőbeni rendszert:
A jelenlegi rendszerben (amit tévesen demokráciának hívuk) a lényeg, hogyan lehet megszerezni a hatalmat.
A teoretikus ideális(abb) rendszerben lényege az lenne, hogyan lehet megosztani minél szélesebb körben a hatalmat.
Jelenleg nem tudjuk elképzelni a demokráciát kapitalizmus nélkül, vagy fordítva. A "nyugati" ideológia hajlamos a demokráciát, mint legfejlettebb társadalmi modellt leírni, és ebből következően a kapitalizmust is a szükségszerűen legjobb rendszernek értelmezni.
Sajnos mint a "nyugati" érdekszféra polgárai, amikor szeretnénk látni a demokráciát más "elmaradottabb" régiókban, akkor valójában a gazdasági érdekeinket szeretnénk érvényesíteni, mert a kapitalizmus, amiben legjobban tudunk üzletelni, az adott régió erőforrásait felvásárolni. Ilyen értelemben a demokráciánk kívülről nézve egy elnyomó rendszer. Az is ismert jelenség, hogy a nyugati demokráciák diktatúrákat támogatnak, mert az adott érdekek úgy kívánják. Semmiképpen nem állítható, hogy ennél jobb rendszer nem is létezhet.
Belülről nézve azt láthatjuk, hogy az állítás miszerint a demokráciában a nép gyakorolja a hatalmat közvetve, vagy közvetlenül, nem igaz. A demokrácia nagyjából beilleszkedik abba a rendbe, amelyet az emberiség történelme folyamán mindig is tapasztalhattunk, van egy hatalmat gyakorló szűk elit és alatta a nép. A demokráciában, ahogy például a királyságban is ameddig meg van a jólét, illetve megvan az ideológia, ami megmagyarázza, hogy az a jólét, amit a nagytömegek megélnek, addig nagyjából rendben mennek a dolgok.
A demokrácia ideológiának van néhány hozadéka a királysághoz képest, például szólás szabadság. A demokrácia ideológia fejlettebb a királyságnál abban, és talán ez az egyik legnagyobb vívmánya, hogy valóban elhiteti, hogy ez a legszabadabb rendszer, hogy az egyéneken múlik mennyire is demokrácia a demokrácia.
És hogy mi van ezen a típusú demokrácián túl?
Elsőként kellene egy jól hangzó nevet találni, mert a demokrácia szót teljesen elhasználtuk. Másod sorban érdemes lenne úgy megközelíteni, hogy hogyan működne az a rendszer, melynek nem az a lényege, hogy a politikai pártok és mögöttük álló érdekcsoportok megszerezzék, hanem meg osszák a hatalmat. Tehát összehasonlítva a mostani és a teoretikus jövőbeni rendszert:
A jelenlegi rendszerben (amit tévesen demokráciának hívuk) a lényeg, hogyan lehet megszerezni a hatalmat.
A teoretikus ideális(abb) rendszerben lényege az lenne, hogyan lehet megosztani minél szélesebb körben a hatalmat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése